Csillagászat

Wikipedia

Csillagászat
A csillagászat vagy asztronómia (ógörögül: αστρονομία) az emberiség legrégebbi tudományága. A Földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó tudomány.

Csillagászati egység
A csillagászati egység az SI-n kívüli távolságegység, mely a csillagászatban használható. Régi definíciója szerint a Nap és a Föld átlagos távolsága.

Csillagászati színképelemzés
A színképelemzés vagy spektrumanalízis az összetevőire bontott elektromágneses sugárzás, a színkép vizsgálatát jelenti.

Csillagászati műhold
A csillagászati műholdak és űrtávcsövek a világűrből végeznek csillagászati megfigyeléseket. Ezek a műholdak új távlatokat nyitottak a csillagászati kutatás terén.

Csillagászati színképosztályozás
A csillagászati színképosztályozás (szűkebb értelemben) a csillagok vizsgálatának, fejlődésük modellezésének fő módja a luminozitási osztályokba sorolásuk mellett.

Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz. Teleszkóp és messzelátó néven is ismert, ezen elnevezései a görög tele = „messze", „távol” és szkopein = „látni”, „nézni” szavakból (teleszkoposz = messze-látó) származnak.

Asztrofizika
Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.

Csillagászati évkönyv
A Csillagászati évkönyvek tartalmazzák az adott év csillagászati eseményeit, az égitestek mozgását, gyakran táblázatok formájában.

Csillagászati rövidítések
Ezen a lapon a csillagászatban és a (csillagászati célú) űrkutatásban használatos rövidítések listája található, amely a legfontosabb

Csillagászati koordináta-rendszer
A csillagászatban, csillagászati koordináta-rendszernek nevezzük azokat a koordináta-rendszereket, mellyel megadunk az égbolton egy helyet.